Képek hamarosan! Rékának van fényképezőgépe, a jövő héten már talán azzal készítünk is párat. / Nekem sajna nincs és nem is lesz. :( /

Ha belépek egy osztályterembe, fülig érő szájjal köszöntenek, sokszor le is támadnak, úgy ölelnek, hogy alig bírok megállni a lábamon. Pedig én sem vagyok mindig nyájas velük, a verést kihagyom, de a magas C-m már ismerik. Néha muszáj hangosabbnak lennem, mint ők, hogy…

Sztoriból nincs hiány itt, csak áramból és időből. Lenne mit írnom minden nap, csak hát…Na megpróbálom visszapörgetni a filmet.  Az átmeneti szálláshelyem történetei közül kimaradt, hogy visszakötötték az áramot. Két vagy három nappal azután, hogy…

Akár életem végéig csinálom ezt – ezt éreztem délelőtt az iskolában, délután meg azt, akár most repülőre ülnék. A suliban határozott fejlődést tapasztalok. Rengeteg időt és energiát fektetek oktató poszterek gyártásába, de ma végre több osztályban is meggyőztek,…

Két keréken más az élet Nigériában (is).Valahogy élesebb a kép, mint egy homályos autóablakon keresztül és a levegőőőőő…Óh, micsoda különbség. Na nem tisztább, frissebb, csak valóságosabb, mélyebbre hatol. Egy kollégám elvitt motorral a piacra, maga volt a csoda 3…

Átírtam a magyar népmesét. „Édesapám úgy szeretlek, mint emberek az áramot!” Ezt csak az az apa értené, akit a napi egy-két óra elektromos örömöktől is megfosztanak. Ez történt itt. Mire hazaértünk suliból, kikapcsolták tőlünk az áramot. Na hiszen. Nem nagy…

Már csak 5 nap és visszatérhetek állandó szálláshelyemre. Jó itt ez a viszonylagos szabadság, csak ketten Rékával …….meg a 3 égetnivaló állat. De most már visszavágyom a szúnyoghálós ágyamba. Én fulladozom a szúnyoggyilkos spraytől, ezek a dögök meg vígan…

A hét első és utolsó tanítási napját himnusszal kezdjük, aztán itt hangzanak el az egész iskolát érintő bejelentések, információk. A szokásos menetelés, tisztelgés és hamis éneklés után ezúttal egy új tanár rukkolt elő akciójával. Előállította kiskamasz szónokait.…

Három napja nem szeretem az állatokat. Legfőképpen a szúnyogokat! Pedig ők engem nagyon. De nincs barátság, nincs kegyelem! Tönkreteszik az éjszakáimat! Mint Mozambikban, most is arra ébredek éjjelente, hogy ég a kezem, lábam és még mindig nem elég nekik. Ilyenkor pislákoló…

Iskolából hazafelé hullafáradtan bámultunk ki a kocsiból. Épp némán konstatáltuk, hogy való igaz, amit két napja mondtak, mostantól márciusig porfelhő borítja kisvárosunkat. Az eddig zöldben pompázó hegyek körülöttünk szürke ködbe bújtak. A csendet egyik utasunk törte…

Lefejeztek egy embert éjjel kb 250 ezer forintért. Összevagdosták az arcát és kivették a szemeit – nyitotta a napot az egyik tanárnő reggel. Eleinte nem is figyeltem rá, azt hittem, valami filmet mesél, aztán körbeadta a telefonját. Még akkor sem kaptam fel a fejem, mert senki…

Még meg sem szoktuk nigériai otthonunkat, új ház új kihívásai vártak ránk. Amíg Helga Budapestre utazott egyik lánya családjával, mi átcuccoltunk a lányához, ahol 3 állat követeli a törődést. Az utazás előtti előkészületekben sem feledkeztek meg gondoskodni rólunk…

Körülbelül 150 gyereknek tanítok számítástechnikát, rajzot és testnevelést. Ez két első, két második és 3 harmadik osztályt jelent. Réka a 4-5-6 és gimi elsőt viszi. Noha arra számítottunk, hogy az első héten csak nézelődünk, a harmadik napon már be voltunk osztva…

A muszlim gyerekek többsége nem babázhat! Egyesek itt úgy értelmezik az iszlámot, hogy a baba embermásolat, mi földi halandók pedig hogy jövünk ahhoz, hogy „teremtsünk”? Tehát a babavarrás nem biztos, hogy akadálymentes lesz itt. Egyébként sokan az ember-formájú…

Több, mint egy hete élek Nigéria közepén, egy kisvárosban. Még nem volt szerencsém egy olyan naphoz sem, amikor lett volna áram reggeltől estig. Helga, a munka- és szállásadóm – mondhatni nigériai anyánk – nevetett a méltatlankodásomon: - „Én harminc éve élek…