Imádom a szúnyoghálós ágyam és a lámpám. Amióta visszaköltöztem az eredeti szálláshelyemre, nem harcolok többé a vérszívókkal, a háló is sokat segít, de lehet, hogy a Teletáltól kapott szúnyogűző izzó is működik.

Istenien érzem magam, szeretek bemenni dolgozni…persze szeretek hazaérni is. :) A hétvége is tökéletes volt. Csak gyártottam az számtech. posztereket, agyaltam a tervezett teambuildingen és a Béke-napi előadásokon, hol bent, hol kint a teljesen üres ovi hatalmas udvarán. Ettem dinnyét ( életem leghosszabb dinnyeszezonja! ) ….egyszerűen jól vagyok.

 A suliban is jó. A tanárokkal is kijövünk. Noha a nagy rohanásban sok időnk nincs ismerkedni, - ezért vetettem fel a teambuilding ötletét – mint ma megtudtuk, nagyon szeretnek minket. Épp azon dolgoztak, hogy összegyűjtsenek nekünk egy kis benzinpénzt, hogy elvigyenek minket valahova, mert hallották, hogy nem mozdulunk ki soha. A gyűjtésre nem lesz szükség, mert végül a suli állja a teambuilding költséget.

A szervezetem szuper erős. Egyre tisztábban látom, hogy a víz, amit iszunk, csöppet sem tiszta. A minap aprócska, vörös fonalférget halásztam ki a teának szánt vízből. Mivel más épp nem volt, hát azt főztem meg. Jelentem, elfogyasztottam mind a két litert és kutyabajom.

Én sokáig azt hittem, hogy a házban műanyag tartályokban tárolt víz tökéletesen tiszta, valahogy nem is volt kérdés, hogy vajon honnan kerül az be a házba. Aztán megnéztem. Az udvaron van egy kútszerű – talán betonozott – lyuk, egy fémlappal lefedve. Abból a vizet egy gumiból készült vödröcskével merik ki, ez a vödröcske pedig kint a porban várja következő munkaidejét. Arról nem beszélve, hogy ezekben a kb. 20 literes műanyag tartályokban pedig a melegben a víz szépen nyálkásodik a bödön oldalára. Ez még az előző helyen tűnt föl, amikor az egyik tartályt kiürítettük. Ezeket a bödönöket még mossák is viszonylag gyakran, de az előző helyen például kút sem volt, hanem egy óriási fekete műanyag hordó ( a napon) azt nem lehet kimosni, csak újra és újratölteni….

Szóval jól van ez így, hogy én teázom. Réka már túl van egy hasmenésen, mert amikor mi szereztük be az ivóvizet ( van ballonos is, a hideg-meleg vizes, amilyen cégeknél szokott lenni Európában) – szóval én azt nem iszom, mert itt az nem hideg, de nem is meleg, csak langyos. Szóval Réka olyat akart, a doki segített beszerezni, valahogy gyanús volt a hely, ahol zacskózták a vizet, de ő olyan finnyás, hogy megbíztunk benne. Csak azt felejtette el mondani, hogy forralni kell. Mivel én egy kortyot nem ittam abból és ugyanazt ettük Rékával, nekem pedig semmi bajom nem volt, könnyű volt megtalálni a bűnöst.

Ó, említettem a port. Kezdődik. Amikor visszatértem ide, a szobámban két hete nem járt senki. Fojtogató volt a levegő. Maszkot kellett felvennem. Aztán jött a nagytakarítás, felemeltem a szőnyeget és egy kis homokozót találtam ott. Azt hittem rég takarítottak, de Helga a rémületemre csak mosolygott: „ennél csak több lesz, még épp csak elkezdődött a száraz évszak”. Wow! Ez nem vicc. Azt már a sulinál is tapasztaltuk, hogy a kinti telekre lassan nem lehet kimenni, mert egy kör futás alatt 10 deka port biztos benyelünk.

Egyik reggel is, a szokásos söprögetés hangjára ébredtem, ezúttal azonban légszomjra is. Az ablakom alatt takarítottak, az összes port megkaptam. Grrrrrr…

Most internet kapcsolati problémákkal küzdünk. Az első hónap ingyenes volt, azóta meg 2 ezer forintból gyakorlatilag 5 napot tudtunk netezni. Azzal hitegettek minket, hogy az ezer forintos kártya bőven elég egy hónapra. JA, feltöltöttünk 5 képet a Facebookra, emaileztünk és google-öztünk, ennyire futotta. Most kipróbáljuk az 5 ezres csomagot, remélem, az elég lesz, mert időközben megkaptuk az első fizunkat is, ami már csak 20 ezer forint körül van. Már jeleztem Helgának, hogy nem erről volt szó, azt mondta, utánanéz. Még nem tudjuk az eredményt. Nem akarnak becsapni tudom, de 20 ezer forint az tényleg semmire nem elég…kaja, utazás ugyan rendezve, de a ruha itt fogyóeszköz. Két papucsom szakadt el, két ruhámat mosta foltosra a mosónő, eltört a napszemüvegem….és én még azt hittem, fényképezőgépet is veszek. Utóbbi nem is kizárt, mert megkaptam egy napra a Réka gépét, majd másnap már nem működött. Holnap kiderül, lúzer vagyok és pont nálam lehelte ki a lelkét vagy csak a tulajdonos határozott fellépésére van szükség, hogy újra munkára bírjuk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.